Nőket és férfiakat egyaránt foglalkoztat a kérdés: meddig nő a hajunk? Minél idősebb az ember, annál inkább kíváncsi arra is, miért kopaszodik, és hogyan serkenthető a haj növekedése. Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Mire vagy kíváncsi?
Hogyan nő a hajunk? Ciklusok szerint
Minden hajszál a fejbőrünkön független életet él. Nem egyszerre ugyanabban a fázisban, hanem ciklikusan. A haj növekedése három fő stádiumon megy keresztül: anagén, katagén és telogén, illetve sok forrás kiemeli az exogén fázist is, amikor a régi haj kihull, és az új lép a helyébe. Az anagén, vagyis a növekedési fázis a leghosszabb időszak, amely alatt aktív sejtosztódás zajlik a hajgyökérben, és a hajszál folyamatosan hosszabbodik. Ez általában 2–6 évig tart, és nagymértékben meghatározza, milyen hosszú hajra tehetünk szert.
A katagén fázis egy rövid, mindössze 2–3 hetes átmeneti időszak, amelyben a haj növekedése lelassul, a tüsző zsugorodni kezd és különválik a növekedést biztosító struktúráktól. Ezt követi a telogén, azaz pihenési fázis, amely jellemzően 3–6 hónapig tart. Ebben az időszakban a haj nem nő, végül pedig az exogén szakaszban kihullik, és helyére új hajszál nő.
A haj átlagos növekedési sebessége körülbelül napi 0,35 mm, ami havonta hozzávetőleg 1 centimétert jelent. A legfrissebb szakirodalom arra is rámutat, hogy az anagén fázis időtartama akár evolúciós tényezőktől is függhet: egyes kutatások szerint éppen ez a képesség tette lehetővé az emberi fejhaj hosszú ideig tartó növekedését. Egy friss, 2025-ös matematikai modell megalkotói pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos hormonális vagy immunológiai zavarok – például az androgén alopecia vagy autoimmun eredetű hajhullás – jelentősen rövidíthetik ezt a növekedési szakaszt, ami a haj maximális hosszát is csökkenti.
Meddig nő a hajunk?
Életkorhoz kötött határ nincs a haj növekedésére, de a növekedés intenzitása, a haj sűrűsége és maximális hossza az életkorral és a hormonális változásokkal együtt módosul. A fiatalabb években hosszabb és aktívabb anagén fázis jellemző, míg idősebb korban a ciklus rövidebbé és kevésbé hatékonnyá válik. A genetika, a hormonok, a fejbőr egészsége és az életmódbeli tényezők mind befolyásolják, hogy egy adott életkorban milyen hosszúra tud nőni a hajunk.
Kopaszodás, ritkulás… Van különbség férfiak és nők között?
A férfiak és nők között van különbség, elsősorban hormonális okokból. A férfiaknál a tesztoszteronból képződő DHT hormon érzékenyebbé teszi a hajhagymákat, ami androgén alopeciához – közismerten férfias típusú kopaszodáshoz – vezethet. Ez elsősorban a fejtetőt és a homlokbarázdákat érinti, és már a húszas–harmincas évektől jelentkezhet. Ilyenkor nem arról van szó, hogy nem nő tovább a haj, hanem arról, hogy az anagén fázis extrém módon lerövidül, a hajszálak elvékonyodnak, majd a tüsző inaktívvá válik. A nők esetében is előfordulhat hormonális eredetű hajritkulás, de sokkal ritkábban teljes kopaszodás; inkább diffúz, az egész fejbőrt érintő ritkulás jellemző, és általában a menopauza időszakában erősödik fel.
Hogyan serkenthető a haj növekedése?
A haj növekedésének támogatása több tényező összehangolt működését igényli. A táplálkozás kiemelten fontos szerepet játszik: a megfelelő fehérjebevitel, a vas, a cink, a biotin, a D-vitamin és más mikrotápanyagok jelentősen hozzájárulnak a hajhagymák egészséges működéséhez. A hiányállapotok gyakran vezetnek ahhoz, hogy a hajszálak korábban átlépnek a telogén fázisba, és a növekedés rövidül.
A hormonális egyensúly is döntő fontosságú. Az androgén hormonok – különösen a DHT – érzékenysége sok esetben hozzájárul a ritkuláshoz vagy a rövidebb növekedési ciklusokhoz. Ennek kezelésére olyan terápiák léteznek, mint a minoxidil vagy a finaszterid, de ezek alkalmazása mindig orvosi felügyeletet igényel. A kutatások újabb molekuláris célpontok felé is mutatnak, például az FGF5 gén felé, amely a haj növekedési ciklusának szabályozásában játszhat szerepet.
A fejbőr egészségének megőrzése szintén nélkülözhetetlen. A jól tisztított, gyulladásmentes, megfelelő vérkeringéssel ellátott fejbőr kedvez a hajhagymák aktivitásának. A rendszeres fejbőrmasszázs, a kíméletes, nem eltömítő hajápolási termékek, valamint a gyulladáscsökkentő vagy vérkeringést fokozó hatóanyagok alkalmazása mind hozzájárulhat a jobb hajminőséghez. Emellett a stressz csökkentése is kulcsfontosságú, hiszen a krónikus stressz könnyen okozhat telogén effluviumot, vagyis hirtelen jelentkező diffúz hajhullást.
A kozmetikai és orvosi serkentő eljárások is egyre népszerűbbek. Az alacsony szintű lézerterápia, a microneedling vagy bizonyos növekedési faktorokat tartalmazó kezelések mind serkenthetik a hajhagymák működését, és meghosszabbíthatják az anagén időszakot. Ezek a módszerek azonban szintén szakértői felügyeletet igényelnek.
Milyen sampont használjak hajhullás, kopaszodás ellen?
Ha hajhullással küzdesz, érdemes olyan sampont választani, amely gyengéden tisztít, de közben támogatja a fejbőr egészségét és serkenti a hajhagymákat. A tápanyagban gazdag samponok előnyösek, mert nemcsak tisztítanak, hanem hozzájárulnak ahhoz, hogy a növekedési fázis – a cikkünk elején bemutatott anagén ciklus – fennmaradjon. Egy jó hajerősítő sampon összetevői között ott lehet a koffein, ami pont olyan a hajhagymáknak, mint az embereknek a reggeli kávé: beindít, serkent. Hasznos összetevő a biotin (más néven B7-vitamin), ami segít az emberi haj legfőbb alkotóelemét jelentő – a kreatinnal nem összekeverendő – keratin termelésében. A több keraton vastagabb, erősebb hajszálakat eredményez.
Érdemes kerülni az erősen irritáló összetevőket, például túl magas koncentrációjú szulfátokat, amelyek megterhelhetik a fejbőrt.
Orvosi jellegű samponoknál gyakran szerepelnek olyan aktív hatóanyagok, amelyek célzottan csökkentik a hajhullást. Például a ketokonazol tartalmú sampon gombaellenes hatása mellett gyulladáscsökkentő és potenciálisan „androgén elleni” hatással is bír, ami segíthet bizonyos típusú hajhullás esetén. Más készítményekben koffein, niacinamid vagy peptidek is jelen lehetnek, amelyek több tanácsadó és bőrgyógyász szerint fokozzák a fejbőr vérkeringését és erősítik a hajhagymákat.
Mitől lesz fényesebb a hajam?
A haj fényessége elsősorban attól függ, mennyire egészséges és mennyire sima a hajszálak külső rétege, a kutikula. Ha ez a réteg zárt, sima és sérülésmentes, sokkal több fényt ver vissza, amitől a haj természetesen csillogónak tűnik. Ebben nagy szerepe van a megfelelő hidratálásnak: a kondicionálók, hajmaszkok és olajok segítenek feltölteni a hajszálakat, csökkentik a szárazságot és kisimítják a felszínt. A rendszeres, de nem túl gyakori hajmosás, a szulfátmentes samponok használata és a hővédelem is hozzájárul ahhoz, hogy a kutikula ne károsodjon, így a haj fényesebb maradjon.
A haj fényét az is növeli, ha minimalizálod a mechanikai és hőhatás okozta károkat. A gyakori hajvasalás, hajsütés vagy forró levegős szárítás durván igénybe veszi a haj szerkezetét, ami matt, töredezett hatást eredményez. Érdemes ezért alacsonyabb hőfokon dolgozni, illetve mikroszálas törölközőt és széles fogú fésűt használni, hogy kíméletesebben bánj a hajaddal. A megfelelő táplálkozás – például az omega-3 zsírsavakban, vitaminokban és fehérjében gazdag étrend – szintén javítja a haj egészségét belülről, ami kívül látványos, fényesebb, élénkebb hajképet ad.
Ha hasznosnak találtad ezt a cikket, oszd meg másokkal is!
További érdekes kérdéseket és válaszokat találsz az Instant Válasz főoldalán. Ha mindig tudni akarsz a legújabb válaszokról, ide kattintva kövess minket Facebookon!